Úgy döntöttem, hogy csinálok egy összegzést az elmúltakban történtekről, mint hogy nekivágjak egyből a jelenleg folyó dolgok írásának. Nem akarok túlságosan nagy űrt kihagyni (megint).
Mindössze ennyit jutott Angliának belőlem és nekem Angliából, egy fél október. Az első két hetét otthon töltöttem, családi közegben. Huzamosabb ideig nem voltam otthon látogatóba. Csak nem 7 hónapra sikeredett a szünet a következő vizitig. Valójában fel sem tűnt az első 4-5 hónapban, hogy milyen hosszú is lesz ez. Olyan augusztusra viszont már éreztem a fel-feltörő érzelmeket és azt, hogy szükségem van egy kis kikapcsra és a családra. A drága családomra. Erről nem írok most bővebben, csupán annyit mondanék, hogy az idő és a távolság sokat változtatott a családom és köztem lévő viszonyon. Ezt oda-vissza és jó értelembe értem. Az tény, hogy az otthon töltött napok sosem könnyűek, abban az értelembe, hogy mi szétszóródva élünk, sok, hogy is mondjam, klikk van a családon belül, tudjátok úgy mint a középsulis osztályba. Mindezen tényezők ellenére most különösen jól éreztem magam. Köszönök mindenkinek mindent.
Október, második félidő.
Annak ellenére, hogy csordultig volt a hócipóm a hazalátogatás előtt, örültem amikor visszaérkeztem. Ezért se tudnám még elhagyni a UK-t, még nem jött el az ideje. Lehet sose fog, lehet hamarabb mint gondolnám. Ki tudja. A repülőn megismerkedtem egy magyar lánnyal, aki épp akkor költözött Londonba a barátjához utazóba nem zsúfolható reményekkel tele. Évek óta sok a magyar Angliában, és egyre többen vagyunk. Hihetetlen mekkora ez az emigráció.
Kora este értem végleg haza. A család tárt karokkal fogadott. Ami meglepetésként ért, hogy elmaradtak a szokásos forradalmasítások. Az anyuka általában mindig előrukkol valami újjal míg távol vagyok. Valamilyen csoda folytán ez most elmaradt. Oka : ismeretlen.
Azóta megpróbáltam ráncba szedni löttyedt rutinom, és végre kezdek sínen lenni. A héten végeztem egy-két simítást az időbeosztásomon, ami egy csinos kis táblázat a napi rendemről. Szóval tudjuk, ki mikor mit csinál. Lassan vennem kell egy új program naplót. A mostanit még Zsófitól kaptam. 2 hónap és már csak egy emlék lesz végleg. :-)
Két héttel ezelőtt szombaton, nagy nehezen eljutottam a kávézó próbamelóra. Hanka barátnőm által ajánlott munka, Witney-ben. Elég simán ment az első nap. A másodikkal sem volt gond. Hanka végig mellettem volt és a többiek is, segített mindenki. Aztán a harmadik alkalommal én voltam a két lábon járó pincérnő katasztrófa. Saját magamat is kiröhögtem. Kisujjból összekevertem mindent, amit lehetett. Felhúztam egy-két vendéget is, simán lesöpörtem egy adag sült krumplit a tányérról és a többi. Gőzöm nincs mi volt a tragikus nap oka. Szerintem csak fáradt voltam, előtte való nap végig Olival voltam. Viszont múlt szombaton egy hibát nem ejtettem. Minden ment mit a karika csapás. Egyszer fent, egyszer lent. Egyébként soha nem csináltam ezt a melót előtte. Nem tudom ki hogy van ezzel, de nem gondoltam volna, hogy egy nehéz. A csapat velem egyidős és nálam fiatalabbakból áll. Mindenki angol, kivétel Hanka és én. Szeretek elfoglalt lenni, ezért is néztem egy hétvégi munka után. Örülök, hogy megtapasztalom az érem másik oldalát. Hatalmas, hogy mennyire ösztönöz minden arra, hogy tanuljak. Eszem ágába nincs, hogy ezen a szinten ragadjak le, gürizni egész nap, menni mint állat stb. A legcsekélyebb értelembe se nézem le ezt a melót, ideiglenes au pair kiegészítő munkának tökéletesen megfelel, de semmi több. A héten sikerült regisztrálnom magam a felvételi oldalon. Mindent online kell csinálni az UCAS (Universities and Colleges Admissions Service) weboldalán. Olyan mint a felvi.hu. Akármire jelentkezel referenciát kell írni és íratni magadról, megindokolva minden döntést, érvelni miért is lenni jó diák és az egyetem hasznos tagja, valamint miért választottad az adott szakot, tervek, célok és minden ami belefér.
5 szakot jelöltem be és csak az Oxford Brookes Egyetemen. Nekem már nem csak az a lényeg, hogy valahova felvegyenek, én itt akarok tanulni. Ez az álmom! Remélem ez kellőképpen levehető a bejelöltek alapján.
Rengeteg adatot, papírt és időt igényel. Jelentkezni január 15.-ig lehet, minden szükséges leadandót elküldve. A jó hír az, hogy nem kell mindent egyszerre elküldeni, csak a határidőt figyelembe kell venni. A jelentkezés után a suli majd küldeni fog egy értesítőt, hogy tudnak e kínálni helyet számomra, ami három féle lehet : feltételes, feltétel nélküli felvétel és elfogadhatatlan.
A döntő elem a megfelelő szintű nyelvvizsga. Enélkül bejutni nem lehet nemzetközi diákoknak. Eddig abban a hitben voltam, hogy a CAE az ami nekem kell, majd az IELTS (International English Language Testing System), de mint ahogy kiderült a szükséges utóbb említett letehető a CAE nélkül is. Hankának sikerült. Azt mondta, hogy nem sokkal nehezebb és tér el a szimpla felsőfokútól, csak formálisabb. Szóval mostantól erre készülök. Már szereztem is felkészítő könyvet és elkezdtem a múlthéten tanulni is.
Hogy mit is jelöltem meg... Hát itt van egy kis 'bibi'. Legutolsó látogatásomon mindenkinek egy abszolút szakról meséltem. Féltem az esetleges reakcióktól, amit az igazán választottakért kaptam volna. Otthon mások az emberek, szentbeszédre meg nem akartam fecsérelni azt a kis időt. Ezért elnézést kérek, ez csupán egy taktikai megoldás volt. Lehet önzőnek, vagy félrevezetőnek nevezni. Általában nem bűnözök. Viszont ezt még mindig nem szándékozom a publikum elé tárni, majd csak miután végleg és visszafordíthatatlanul elküldtem a jelentkezési formátumot, ami várhatólag a jövő héten lesz. Addig is szíves és az eddigi olvasás alatt minden bizonnyal jól megedződött türelmeteket kérem. Előzetesen annyit, hogy ennyire még az életbe nem voltam biztos magamba.
Az új melón és az egyetemi fejleményeken kívül nem sok minden történ az elmúlt két hétben. Persze a hétvégén volt a Halloweeni party, amiről beszámoló hamarosan várható.
Szép vasárnapi estét kívánok mindenkinek!
Melinda
