Stockholm baby!

Elozmenyek

Egy kedves blogolvasommal, Renkoval otlottuk ki a stockholmi hetveget. Utolag is bebizonyosodott, hogy rendkivul jo dontes volt. Miert pont a sved fovarost valasztottuk, annak tobb oka volt. Tobbek kozott egy szamunkra "semleges" helyen akartunk talalkozni - ennyi erovel talan Svajcba is mehettunk volna. :) Egyikunk sem jart itt azelott, s mindketten vonzodunk Skandinaviahoz. Utitarsam felfalna az eszaki felgomb eszaki reszet ugy, ahogy van! :)


Indulas elott

18:26 Costa, En, repatorta es a koffein leves
Olembe csucsul az uj Panasonic Lumix DMC-TZ9 fenykepezo gepem, amelyre itt, a Gatwick-en tettem szert. Mielott elindultam volna otthonrol a fenykepezomnek nyoma veszett. 2 es fel oran keresztul hajkurasztam. Eredmenytelenul. Utazni gep nelkul pedig konkretan kizart dolog. Letelemmel pedig nem jatszadozunk. :) Gondoltam aggodalomra semmi ok, Amerika elott amugy is be akartam szerezni egy ujat es jobbat.

MoneyCorp 

Voltakepp egy tipp. Mindossze £200 ertekben keszultem valtani, viszont az uriember felajanlott egy remek uzletet. Ha legalabb £250-t valtok, akkor visszaertekelesnel nem fogok penzt veszteni, azaz ugyan azon az arfolyamon kapom a sved koronarol angol fontra valtott penzem vissza. Igy is lett. A kapott osszegnel meg igy is kevesebbel szamoltam. Jo uzlet volt.

20:35 Kesessel de vegre felszallni keszulunk.

Norveg legitarsasag. Az egyik norveg legutaskisero kisasszonynak lagy akcentusa betolti a fedelzetet. A masik meroben antipatikus. Morga, "utalom a munkamat" arckifejezes. Renko mar aznap reggel erkezett - mostanra biztosan jopofa-hopofa.

Az iPhone ki-bekapcsol. Bizonyara a WC-ben landolas mellekhatasa. Szemtelen ez a modern technika. Egyebkent hallottam olyan mobilkeszulekrol, ami meg kavet is keszit...! Viccen kivul.

Kedves, spanyol uzletember ul a jobbomon. Meghivott egy dietas kolara.


Az Eszak Velenceje

Mig Roma 7 dombra, Stockholm 14 szigetre epult. A varos nem csupan Svedorszag fo-es az orszag legnagyobb varosa, de Skandinava legnepesebb terulete is egyben. Termeszeti adottsagainak koszonhetoen Eszak-Europa legszebb fovarosi tersegekent van szamontartva. Hoban, fagyban is csodalatosnak talatam.

Kicsivel ejfel elott landoltam. Zokkenomentesen, percek alatt atjutottam az utlevel kontrollon. Kibattyogtam a fobejarat ele, majd a transzferre vartam. Turelmesenen fagyoskodtam. Jon a buszi. Fantasztikus. Felszallok. Megcsap a meleg. De nem vagyok faradt. A svedek nem sporolnak. A repter es varos kozotti autopalyan szinte minden egyes epulet rendkivul ki volt vilagitva. Meg maga az autopalya is vegig. Otthon ez azert (legalabbis a Pest-Nyiregyhaza szakaszon) nem igy van. 

Vegallomas. Leszallok. Felveszem a szemkontaktust az egyik taxissal a sok kozul,  majd odacaklatok es megmutatom hova szeretnek eljutni. Egy baratsagtalan hangsullyal megjegyezni, hogy nem visz el, mert a cim 5 percre, tul kozel van. Csak azert akartam taxit fogni, mert keso este, nem szerettem volna egy idegen varosba egyedul korincalni (plane nem "A tetovalt lany" cimu mozifilm utan). De elindultam. Felvert almos kedelyembol a varatlan modor a megszokott brit magatartas utan. Kovettem a kis terkepemet, amit meg otthon rajzoltam. Odatalaltam. Mivel keson erkeztem a hostel egy kodot adott, amivel elvileg be kellett volna jutnom. Ez nem sikerult. Nem mukodott. Hivom Renkot, de a telefonom nem valtott at automatikusan, majd le is volt blokkolva. A masik telefonom pedig nem volt kredit. Gondoltam akkor feltoltom a bankartyammal hivas kozben. Nem fogadja el a szamlaszamot. A negyedik nekiindulas utan feladtam. Edesen es naivan gondoltam bekopogok - sosem tudni alapon. :D Termeszetesen semmi reakcio. Majd mikor mar istenesen atfagytam 45 perc acsorgas utan a -18 fokban, gondoltam cselekedni kell. A kozeli buszmegalloban megpillantottam egy fiatal part. Odamentem hozzajuk, arcberendezesemet cukipofa uzemmodra allitottam. Vazoltam a helyzetet, s udvariasan elkertem a mobilt. Amit meg is kaptam. Elso kedves svedek! Dobtem egy sms-t Renko pajtasnak. Hadmuvelet sikeres. Jott es beengedett. 

A vastag sikabatomba egy paplannal magamon aludtam. Hiaba volt meleg a szallason, mivel elozoleg csontig atfagytam. 

Reggel keltunk, idoben. Renko benyomott valami reggelit en csupan egy rossz teaval merkoztem meg. Bezartuk a borondoket, majd indultunk varostnezni. 

Fantasztikus idonk volt. Hetagra sutott a nap es a szel se fujt. Perfection. 

Elugrottunk venni egy par kesztyut, mert azt biza nem hozott a Melinda. 

Eloszor a fo bevasarlo utcakat es a centrumot koptattuk, majd atszeltuk az Ovarosi reszre vezeto csatornak egyiket. Itt megneztuk a Gamla Stan-t, ami kepeken sokkal nagyobbnak, tagasabbnak tunt. Ezutan egy orseg felvonulasnak voltunk szemtanui, majd a kiralyi palota menten Stockholm valoszinuleg egyik legszebb pontjara lyukadtunk ki. 

Pazar ralatas a varos tobb pontjara is, kisebb kikoto resz, temerdek hattyu es kacsa... es persze ember amig a szem ellat. A nap olyan intenziv volt, hogy megengedhettuk magunknak egy padon valo majdnem egy oras szabadteri ucsorgest. Olyan -13 fok volt, de egyaltalan nem ereztuk. Mozi, szineszek, elet elmeletek, gondolatok. Minden ami jott elbeszeltuk, kibeszeltuk. 

Mindenfele konzultacio nelkul, egyszerre felalltunk, osszepakoltuk a motyonkat es elindultunk ujra. 

Setalas kozben kisebb fagyasi serulesek mutatkoztak a kozepso labujjamon. Valamilyen oknal fogva mindig lebenul. Es nem a cipom kicsim. Gondolom "That's the way the cookie crumbles". :)

Delutan visszaindultunk a szallasra felszedni a motyot. Mivel nem vittem atalakitot, az utan kajtattam. Szerencsesen talaltam egy fiatal angol sracot Notthingham kornyekerol, aki kolcson adott egyet. Mig az aksi toltott, ejtoztunk a diakszallon. Talalkoztam Renki elozonaprol valo brazil ismerosevel, akirol indokolatlanul azt hittem, hogy argentin. :) Ne kerdezz miert, mert magam sem tudom. 

A hajo

6 korul utnak indultunk a masik szallas fele. Az ovaros masik oldalan van 4 metro megallonyi ut. 

Ekkor hasznaltuk eloszor a metrot. Igy utolag ugy latom, felesleges volt megvenni az egy napos berletet. Alig metroztunk. 2 napot aktivan vegig gyalogoltunk es eszmeletlenul jol esett. 

A Stockholmi metrohalozat terkepe nem remitett meg annak ellenere, hogy nem vagyok jaratos foldalatti hasznalo. Egyebkent tobb, mint 100 km hosszu es megkozelitoleg 100 megalloja van. Ami erdekes, hogy egyes megallokon szamos muvesz dolgozott. Az egyik legkreativabb a Kungstradgarden (umlautot sajnos ezen a gepen nem tudok irni, de keressetek fel a helyes nevet). 

Megerkeztunk a szallasra, becsekkoltunk. Lepakoltunk majd visszamentunk a fedelzetre es ejfelig beszelgettunk. Csodas kilatas nyilt a varosra. 

Masnap reggel egy hatekony fel-magyar fel-angol is it het? kerdes utan kivetett minket az agy. Osszekapartuk magunkat egesz szaporan, meg azt is meg merem kockaztatni, hogy frissek voltunk. :) Felcammogtunk a fedelzetre reggelizni. Tipikus koszt, egesz jo volt, noha en se kenyeret s ebbol adodoan vajat sem fogyasztok mar. Ezalkalommal - tekintettel arra is, hogy elozo nap csak ket kavet meg valami salatat ettem - kivetelt tettem es jol esett egy kis pek cucc.

A masodik nap metro megallot nezegettunk. A fent mar emlitett K.gardennel kattingattunk par kepet. Kelta ferfi alaktol, okori motivumokon keresztul egeszen az absztraktig megtalaltunk mindent. 

Ezutan elmentunk a varoshazahoz, majd ismet csak setaltunk es setaltunk. Vasarnap mar kaptunk balti szelet es egyeb finomsagokat. A fagyasi tunetek ismet mutatkoztak a kozepso labujjamon. Be kell szereznem egy rendes teli cipot, mert a bor tura bakkancs nem bizonyult elegnek. 

Delutan beultunk egy kavezoba, Renko egy expressot en egy cappuccinot ittam. A jobbomon egy erdekes fiatal ember ucsorgott a sarokba. Habozas nelkul megszolitott minket, majd felajanlotta a felig megragott szalonnajat (bizonyara valami szendvicsbol visszamaradva)... nem beszelt angolul, svedul probalt kommunikalni. Tobbszor meg is lokott finoman, meg "veletlenul" belerugott a szekembe... micsoda alakok vannak. 

Ezutan a buszallomasra mentunk, ahol a transzfert vartuk. Majd irany a repter. Kulon terminalokrol indultunk, az en gepem par oraval hamarabb is. Renki viszont volt olyan draga, es elkisert az enyemhez, kicsit meg beszeltunk, atragtuk magunkat a tortenteken, levontuk a konzekvenciat meg, hogy ujra talalkozni kell :) majd elkoszontunk. Es akaratlanul "lenyultam" a tollat. Bocsi :)

Oszinten orulok, hogy vegre sikerult ellatogatni a skandinavokhoz. Teljesen fantasztikusnak tartom es a szivembe itta magat. Mindezek mellett, a hetvegem nem lett volna fele ilyen jo sem, ha a tarsasagom nem Renko lett volna. Megtisztelt es koszonom. :)

Egyik kedves olvasomnak, Krisztanak pedig a szallas tippet szeretnem ezuton meg egyszer megkoszonni. Nagyon szuper otlet es elmeny volt. :)

Untitled from Melinda Simon on Vimeo.

(elso videom. nezzetek el a hibakat)

S.O.S.

Ha valaki tudja, hogy kell egy hosszu video-t szerkeszteni vagy tomoriteni, legvagni stb... az legyen olyan kedves es irjon, szoljon itt vagy emailben. Addig nem esedekes a sved szoszi.....!

M

Vegkifejlet - azaz akta lezarva! :)

Helyezd kenyelembe magad. Egy csesza forro tea ajanlott.:)

Probald meg leirni szubjektiv definiciodat arrol, hogy szamodra mit takar a 'dontes' szo.

Egy lepes, aminek kovetkezmenye, vonzata, terhe, elonye vagy hatranya van. Mikor negativ es mikor pozitiv? Letezik egyaltalan ilyen? Nem ostoba kerdes ez. 

Mindig is megvolt a sajat kis vilagom, ahol agyon morfondirozok mindenen, kivesezem az Eletet, megprobalok pro-contra csatakat vivni, harcolni a nem egyszeruvel es szembeszallni a magas mercekkel. Ez a vilag - mivel csupan egy fogalom - szabad szemmel nem lathato, viszont bemerheto. Az osszes akta, amit itt teremtettem az agyam egy bizonyos reszen van elraktarozva. Meg kell, hogy mondjam, olykor nehez hozzaferni. Tudataba kell lennem annak, hogy letezik, es hogy ez a ter csak nekem van szanva, s mivel en teremtettem csak en johetek ra, hogyan is kell belepni. - na most nem tudom kit mennyire s milyen mertekben zavartam ossze. :)

Az en kis vilagomban arra a vegeredmenyre jutottam, hogy dontes kategoriaban ket fele versenyzo van : jo dontes I. es jo dontes II. 

Jo dontes I. - a feladat elvegzese utan a kivant, helyes vegeredmenyt kapod.

Jo dontes II. - a feladat elvegzese utan a vegeredmeny helytelen, amit megjegyzel, neki esel meg egyszer es megprobalod kikoszorulni a csorbat. Tehat ott a tanulsag. A tanulsag pedig minden esetben pozitiv.

Lehet elvont az elemzesem, viszont szamomra tiszta. Bocsi, ha megint csak osszezavartam mindenkit. Az is meglehet, hogy tul optimista vagyok. Bar ketlem, mivel tudataban vagyok, hogy letezik rossz es helytelen. 

Az elozo bejegyzesben megfogalmaztam a dontesem, ami a vegkifejletben dontes I.-re sikeredett. Vagy ha jobban megvizsgalom, inkabb dontes I.+

A beszelgetes

Nehez volt a mondandommal eloallni egy instabil csaladi helyzetben. 

Az tenyek azok tenyek, nagy dolgot keszultem eloadni. Bevallom az elso reakcio Emmatol nem lepett meg, meg ha rosszul is esett. Ezt annak tudom be, hogy bar tisztaba voltam, hogy valoszinuleg egy negativ hozzaallast kapok, pozitivra remenykedtem, hittem es vartam. Majd, mikor azt a lapot kaptam, hogy tisztaba vagyok-e mit kerek, s hogy ez 2 honap szabi egy ev alatt - mindez kello hatasos hanglejtessel megtoldva - eletembe addig nem tapasztalt hatarozottsaggak ravagtam, hogy igen. Tartottam a szemkontaktust, o viszont elnezett. En nem. En meg mindig hatarozottan neztem. Miutan kiboktem, "igen, tisztaba vagyok' megkonnyebbultem. Eltuntek a hatarok, elporladtak az akadalyok es csak en voltam meg a dontes. Emma visszanezett, s mondta, nem tudja mit mondjon erre s azt hogy egyaltalan megoldhato-e. Ekkor kaptam egy energia loketet, s minden szarkazmus es tulzott egot kelto erzet nelkul, finom hangszinnel annyit valaszoltam : ez mar meg van oldva. Letisztaztam magamba mit kell tennem es mire van szuksege az igenyeimnek, az pedig egy hosszabb idozes a csaladomnal, meglatogatni a barataimat es nem utolso sorban az a bizonyos "levego". Mikor a levego szoval metaforaltam, ledobbent. Megkedezte, hogy leulhetunk-e este beszelni. Mondtam, persze.

 Este James, Emma es en a nappaliban kupak tanacsot tartottunk, azaz tarsalgas magyar modra, egy csipetnyi angol konrtollal! Ami sziveden a szadon, oszinten es nincs mellebeszeles. 

Csupan annyit kertek, hogy mondjak el mindent ami bant es megakarok veluk osztani. Elmondtam, hogy nem voltam boldog az utobbi hetekben, es hogy nagy hatassal volt ram a csaladi perpatvar - ami (bocsanat a talan tul pozitiv hozzaallasert) egy pozitivuma az elozmenyeknek. Mivel ha hidegen hagyna a csalad es semmit nem jelentene nekem, akkor nem hatottak volna ram a tortentek, nem irtam volna megannyi bejegyzest a dolgorol, nem bantott es foglalkoztatott volna. Rosszul kozelitettem meg a dolgokat, mikor azt hittem, hogy azzal van a gond, hogy nem tudok pihenni es vasarnapra is beiktattak dolgozni. Bizonyos faktor volt persze, viszont ami igazan zavar, hogy nem tunnek boldognak. Na ekkor osszeneztek, talan meg sosem neztek ennyire egymas szemembe, es egy pillanatra magukba is. Mondtam, hogy bocsanat, ha ez tul sok, de ugy ezrem most nem tudok leallni a velemenykinyilvanitassal. 

Elmondtam mennyire nagyra becsultem a kezdetektol oket, s azt hogy pl. majusba elengedtek. Viszont nem tudhattam honapokkal ezelott, hogy ilyen lesz a helyzet, hogy ennyire meg fog valtozni a sajat, magyar csaladomhoz valo hozzaallasom, ennyire fog bantani, a magyar nyar kihagyasanak gondolta (2 eve mar nem toltottem otthon nyarat), a barataim harom orszagbol es maga a szabadsag. Azert vagyok au-pair, hogy egy bizonyos ertelemben ne legyek lekotve. Ne dolgozzak fix munkaidoben, fix szabadsaggal, rendes munkahelyi elvarasok keretein belul. Szeptembertol pedig suli + megannyi valtozas. A legtobb energiamat az egyetembe akarom befektetni, mert mar 21 eves vagyok, nincs mese, ki kell tanulnom a jovobeli eletem szakmajat es a diplomara koncentralni. Majd itt is dolgozni, s baratommal, otthoni csaladommal es mindenfele elo baratokkal emberi keretek kozott kapcsolatot fenttartani. Nekem sem azt szamit, mennyit beszelunk, tenylegesen 3D-be talalkozunk ezekkel az emberekkel, viszont en egy vizualis, tarsas leny vagyok, imadok szeretni s azt amit cserebe kapok. Megtanultam sajat magamat szeretni a hibaimba nem csupan beletorodni es elfogadni, de jobba tenni, atalakitani egy elfogadhato formatumba Orulok, hogy megtanultam tisztelni magam annyira, hogy mindezt el tudtam neki mondani, annak tudataban hogy micsoda felelosseg ez,plusz keres. A biztost feladni az bizonytalanert, hogy megkapjam a varva vart "bizsit" (bizserges). - mivel mondtam, hogy ez mar reszemrol el van dontve, a dontes az o kezukben van, amennyiben nekik igy nem mukodik, tovabb allok s alkalmazhatnak egy masik lanyt. 

Mindezek felett beszeltunk a kocsirol. Hogy nem fogom tudni az anyagi terheket vallalni, s eladni szandekozzak akkor megertem, mivel csak magamra hasznalom. Erre azt mondtak, hogy ezzel gond egy szal se, a kocsi marad, Ok fizetik, en hasznalom. Addig amig elegedett es boldog vagyok. 

Igy julius utolso es augusztus elso ket hetere szolo, egy honapos szabadsag boldog tulajdonosa vagyok. 

(ami feltetlenul maga utan vonz egy blogolvasok-iro talalkozot - amennyiben arra igeny van. Bar lehet mindenkit csak osszezavarnek =)

Mindenkinek szep napot! :)

Melinda

Korlap

Klikk a zenere az olvasashoz. 





Egy kis riport eloszor 

A laptopom el es virul, nem ugy mint a Lisae. Annak lottek egy idore. 48 virussal komaban a gep. Mivel nekunk 2 gep is van a hazban, es en barmikor hasznalhatom barmelyiket, igy felajanlottam az enyemet Lisanak. Tudom milyen gep nelkul megprobalni letezni. Amugy is egy kis net-szunetet fogok tartani nem sokara. Kapora jon es meg hasznot is adok masnak.

iPhone. A vadi uj mobilomnak buvarkodni tamadt kedve. Senki nem mondta, hogy a WC tartaly tetejen elkezd majd tancolni es fejest fog ugrani az illemhely legmelyebb pontjaba... Persze ujoncokat sem kellene nekem a WC hurcolni, plane mikor fogat mosok, en a tukorrel, o pedig a Domestossal szemez...
Azt hiszem meg fogja uszni azert.

Szombat,  09.00 - IELTS

Az elozoekben emlitest tettem a szobeli reszrol, ami meglepoen konnyu volt. Marmint a tema legalabbis : gasztronomia es taplalkozasi szokasok. Gyakorta gasztronom hangvetelu blogolvasgatas, szemelyes kiserletek es tanulmanyozasok utan igazan nem volt okom panaszra. No de ez mind penteken tortent, a nagyobb falat elott.

Szombaton jocskan kezdes elott a helyszinre ertunk Florian baratommal. 9kor mar az adminisztracios pultnal kigyoztak a sorok, szepen rendjen. Vezeteknev kezdobetuje alapjan csoportokra voltunk bontva. Flo-val ugyan abba kerultunk - a kedves 4-es cs. beosztasba.

A regisztracio, papirok ellenorzese hosszura sikeredett. Rengeteg azsiai volt. Az azsiai nevekkel mar a szobelin meggyult a segitok baja. Csak betuzve tudtak felolvasni a nevuket, betuzni pedig minden nevnel volt mit. :) Aztan az irasbeli regisztracional akadt nemi problema, mert felreirtak szegenyek nevet, vagy valami mas irtak el. Az azsiaiak utan az arab szarmazasu vizsgazok vittek a palmat. Europai resztvevo legfejebb a negyede lehetett, es - bar nem szamoltam - olyan szaz valahanyan voltunk.

Lassacskan beszivarodgtunk a vizsga csarnokba (mert bizony az nem terem meretu volt). 10-re potyogtak be az utolso emberek. Elottem oroszok ultek. Jobbra mellettem egy egyesult kiralysagbeli fiatal holgy (nem tudom mit keresett ott), balra tolem pedig egy nemet pacak. Mogottem egy azsiai resztvevo.

10 utan picivel vegre elkezdodott. Elso : magno hallgatas. Pite. Masodik : szovegertes. Sok anyag, rafinalt kerdesek, de meg mindig egy fajta pite szintu. Harmadik : essze es "grafikon/diagram" jellemzes. Az esszen a tema halal unalmas, alig lehetett hozzafuzni valamit a temahoz. Egy mondatba megadtak a temat : manapsag egyre tobb csaladtag (egy haztartason belul) vallal hazon kivuli munkat. Mik az ebbol adodo munkahelyi elonyok negativ hatasai a csaladi eletre? 
Grafikon es diagram helyett pedig egy terkepet kaptunk, amin egy sziget volt vazolva kiepites elott es utan.

En az elsok kozott voltam leultetve a teremben. Tehat csaknem egeszen 9tol ultem, mivel nem votl WC szunet. Egyaltalan nem! Ha nagyon muszaj akkor ki lehetett menni, de szigoru felugyelettel, az utlevel leadasa utan es persze mindez a vizsgaidodbol vesz el. Az pedig nagyon szukre volt szabva. Igy jo forman senki nem ment konnyiteni magan. Nekem komplett nyak-es csuklo gorcsom volt a negyedik ora vegere. Nem lehetett nyujtozkodni sem, mert az gyanus. Teljesen elgemberedsz. Nagyon rossz rendszer. Ezzel is nyomas ala akarnak helyezni termeszetesen. Hulljon a gyengeje. A brit kormany azert megvalogatja kit es kit nen vesz fel.
Szo mi szo, az irasbeli resznel rosszul voltam, nem koncentraltam. Nem lett valami jo. Ha 50 szazalekos lesz akkor nem banom, mert a tobbi reszt egesz jonak erzem.


"Elet az irodaban"

Mennyire igaz, hogy az au-pair egyenruha a macko also, lakohelye pedig egyben munkahelye. 
Bizonyara sokan osszefutottunk a kovetkezovel : munkat hazahozni tilos! - esetemben ez kikuszobolhetetlen - a fentemlitettek alatamasztjak.
Azt nem is emlitve, hogy uzletet ne keverjuk maganelettel.
Milyen roppant ironikus, hogy en mind a kettot elkovettem.

A csalad kezd talan helyrerazodni. Lehet nekem alakult ki egy csak felejuk iranyulo pesszimista nezet. Nem tudom mennyire javulnak tenylegesen a dolgok, emberek, gondok, gondolatok es erzelmek. E kemeny lecke ele allitotta J. sok hazi, de allja a sarat. Nem voltam hazas, gyerekeim es meg hivatalos allasom sem volt. Nem tapasztaltam ezen dolgok elonyet, hatranyat, szepseget es terhet. Kapcsolatban viszont mar voltam, s nem vagyok meggyozodve arrol, hogy a masikat megdolgoztatni es nem azzal egyutt dolgozni kell. Mindenki mashogy latja, ez is csak az en szemelyes velemenyem. Remelem jo utra terelik oket a tortentek es a tortenesek.
Szoval fontolgatom naprol napra a lehetosegeimet. A merleg instabil, egy ugyben viszont mar billent bizonyos iranyban. A kocsit nem fogadom el. Se ugy ahogy van ingyen, semmi penzert, se pedig 1000 font eloleget egy masikert. Erosen ketlen hogy az elkovetkezendo 1-2 evben egy kocsi vasarlasaba fogom befektetni lenge vagyomon. Arrol nem is beszelve, milyen draga a fenttartasa es egyeb koltsegei. Plusz, ha valami baja lenne nem gyoznem fizetni. 3 hete szerelonel volt a kis Clio es 450 fonttal konnyebben tavozott a muhelybol. Szerintem halvany lila gozuk sincs az anyagi helyzetemrol. Pedig mar nehanyszor esett rola szo, hogy nalunk nem kolbaszbol van a kerites es az oreg nagynenik es nagybacsik se hagynak legalabb 400ezer forint erteku hagyatekot csaknem minden kozeli csalad tagra. Itt a kislanyok komoly osszegek tulajdonosai mar most. Nekem is van bizonyos mertekig anyagi tamaszom, de meg csak latasbol sem ismeri az angol semat.

Menni vagy maradni.

Ez a dolog meg nem billent semerre, abban az ertelemben, hogy meg nem ultunk le es beszeltunk. Hetvegen azon agyaltam, hogy ne halogassam a kozelgot es hetfon sortkeritek ra. Totalisan kiment a fejembol, hogy ma Valentin nap van - ami engem hidegen hagy - de a szulok unnepeltek. Igy, mint annyiszor, most sem volt alkalmas. Nem is lett volna helyenvalo kulonben.
Magam ele tartam a tenyeket. Oszinte voltam magamhoz. Majus harmadikaig nem mennek el amugy sem, mivel a dolog anyagi reszet nem engedhetem meg magamnak Amerika elott, plusz most februar van es 2-3 honap elore jelzest igertunk egymasnak. Ezt kovetve, Majus utan juniusban kezdek ujra dolgozni elvileg. Haza, Magyaroszagra legalabb 3 het/1 honapra el szeretnek utazni. Ez leszab 1 honapot a nyarbol. Szeptemberben pedig suli. Nyar alatt nekem mindenkeppen kell penzforras, ergo 'melo in need'. Vettem egy elsofizus, szerzodeses telot, amiert havonta fizetnem kell, plusz egyeb koltsegek. Utazni akarok egy hetet az egy honap alatt, meglatogatni kedves barataimat szerte-szet Europaban.

Neztem nyari munka utan, de ilyen csekely idore senkit nem alkalmaznak, legalabbis nem olyan munka beosztasban es ott amit es ahol en szeretnek. Takaritani es tarsai pedig nem fogok. Mashol au-pairkedni atmenetileg kilove. Nem vallalok mazoista effektusokat. Szeptemberre meg kell egy fix hely, mire a suli kezdodik. Ugy tunik maradok. Viszont, nekik lovesuk nincs arrol, hogy en majus utan megint egy honap takarekra akarom tenni magam. Ez jelenthet nemi problemat, viszont ehhez tartom magam. Abban az esetben, ha derogaljak a dontesem, akkor pedig elkoszonok toluk es idoben uj hely utan keresgelek. Teszem hozzam, mikor uj helyet emlitek, az alatt ertek, egy uj, talan Oxfordhoz kozelebb eso csaladot. Hanka rengeteg osztaly tarsa au-pair. Nincs mese, ez olyannyira gazdasagos, majdnem nevetseges... A masik pedig, hogy valoszinuleg osztol itt lesz a baratom is, ha kap munkat az amcsi ceg valamelyik helyi leanyvallalatanal. (Egyebkent nem varom el tole, hogy miattam olyan dontest hozzam, ami nem epiti hanem hatraltatja a jovojet. Nagyon szeretem es tisztelem, viszont elengedem ha el kell. Nem tornek es omlanek ossze. Fajna valoszinuleg, de stabil labakon allok onmagammal szerencsere.) Lehet megfontolnank kis ido utan hogy egyutt lakjunk, ha ugy esik, hogy jon es marad. Tehat annyi eshetoseg van, hogy nem tudom mire szanjam ra magam. Viszont masoknal nem akarok kezdeni, amig tudom, hogy itt is maradhatok. Ha elkezdodik az egyetem, olyan elfoglalt leszek es annyi idot fogok a hazon kivul tolteni, hogy ez a mindennapos erintkezes a csaladdal stabilizalodni fog.

Tehat osszegyurom a fentieket, mert kicsit kuszara sikeredett. Amint lehet beszelek veluk, de mindenkeppen a heten akarok erre sort keriteni. A dontesem pedig : visszajovok Amcsi utan, amennyiben julius utolso hetetol augusztus haramadik heteig elengednek szabira. Felhozom, tudom mit kerek toluk, de nekem erre szuksegem van. Hianyoznak a barataim es a csaladom, tovabba a szabadsag, utazas es kaland. A perzselo nyar a kontinensen. Se a barataim s igazabol a csaladom sincs olyan anyagi helyzetbe, hogy meglatogassanak. en pedig szivesen megyek, ezen ne muljon.

Nagyon pozitiv es lelkes vagyok a beszelgetes irant. Szukseges es epp itt az ideje.

Irok amint van fejlemeny.

Mindenkinek szep hetet : Melinda

no title

Csak szep hetet kivannek mindenkinek! :) A kovetkezo par napban irok egy osszefoglalot a legutobb tortentekrol. Bar lehet mar ma este sort keritek ra.

Apropo, a laptopom nem halt meg csupan az angol geprol irok, ezert ez az ekezetlenseg :) Akinek kipurcant a laptopja, az Lisa. De errol kesobb :)

Puszi

Getting sunny over here

Globális felmelegedés vs. február 

Napsütéses órák számának kiemelkedő javuló tendenciát mutat. :) 

Kedd : +12 fok, avagy kinek kell a nagykabi. Lisánál voltunk. Reggel 10-re érkeztem. Pompás reggeli bekebelezése után a trambulinra vettettük magunkat, mivel ellenállhatatlan volt a napfény. A szemet gyönyörködtető kilátásról a ház mögött nem is beszélve. 

 :D

 :D

 A hét többi része elillant.
Találtam egy szuper munkát. Itt helyben, egy anyukának kell segíteni heti pár alkalommal. Mesebeli farmház. A Zsófiékétól azért nem jobb. :) Van piszok régi kúria festmény is az étkezőben, aga sütő ahogy az kell stb...
Mielőtt bárki azzal jönne, sokat dolgozom, indexelném, hogy tisztába vagyok mindezzel. De : I am a backpacker-travel freak (on a break right now). To be a backpacker-travel freak I need money. To be a backpacker-travel freak with money, I need to work... a lot... what keeps me going : it will all pay off. ;) - bocsi, ezt már annyiszor ecsetelgettem itteni haveroknak, úgy érzem angolul jobban hangzik. Ha valaki nem értené, fordítok kommentben.

A hétvége eljött, vele együtt a vizsga is.
Ma, azaz pénteken voltam szóbelin. Jól ment, nagyon jól. Bemelegítő kérdések, majd egy kis személyes. Ezt követően pedig a fő téma taglalása : helyes és egészséges étkezés + főzés. :) Hahahhahahahaa.... egy mosoly szabta ketté arcom. A hölgynek a vizsga végére meghoztam az étvágyát. :)

A hétköznapi ember hajlamos a salátáról a kecskére asszociálni. Ne is hibáztassunk senkit. Lehet ez a vélemény, amíg ki nem próbálják a minőségi salikat.

A mai vacsi :                                                 Kacsa saláta

 Na ennek köze nincs a salihoz. De poén, hogy egy félkanálnyi öntetett kértem csak az  almás sütire..
 Vagy a kérés, vagy a kanál volt túl nagy...

McDonalds és a ropogós-csirke saláta

ilyen szépen sütött a nap :)

Zsófi utolsó napja, hivatalos szülinapi és a hab a tortán

Mióta privát a blogom rohamosan lecsökkent a látogatók száma - statisztika szerint. Viszont akik ténylegesen olvasnak, azoktól több visszajelzést kapok, mint valaha. :) Köszönöm az emaileket, skype beszélgetéseket és nem utolsó sorban  kommenteket. :) 

Múlthét kedden repült vissza Zsófi. Reggel amint végeztem átmentem hozzá és egészen fél3ig maradtam. Körbe jártuk a több száz éves házat, mintha valami múzeum lenne. Imádom. Ti is imádnátok. A család totálisan diszkréten kezeli az életüket, ezért sem készítettem számtalan képet a házról, intimebb helyekről. Viszont a konyha olyan vérbeli farmház jelleget mutat, hogy nem tudtam kihagyni. Ennél igaz találkoztam sokkal több hagyományos ismertető jelet magával hordozó brit lakberendezéssel, viszont még mindig az egyik kedvencem.

Mielőtt kedves barátnőm újra "lelépett" volna, volt olyan szerencsém, hogy hosszú idő után ismét megkóstoljam főztjét. :) 

Boldogtalan bőrre :)

Időközben csodálatosan sütött nap. Hetek óta nem volt részem ilyen szintű napsütésben. Így bementünk a városba. Zsófi mindenképp be akart szerezni egy csetreszt. Úgy gondoltam színvonalas szókinccsel rendelkezem, bár ezzel a kifejezéssel még nem találkoztam előtte. :) Akinek szintén ismeretlen a csetresz szó íme egy kis definíció : egyes vidékeken apró kacatokat, nem mindennapi használatban lévő apró tárgyakat jelent. Máshol mosatlant, elmosásra váró edényeket indikál. Számos szinonimája van, mint ; kütyü. csecsebecse, bizbasz. Íme egy Zsófi számára csetresz jelentéssel bíró számomra utazószer : 

Szerdán mesés szülinapom volt.

Időben hazaértem, 3-fél3 között, mint mindig. Emma az alkalomra házilag sütött scone-nal rukkolt elő. Mivel nem szeretem a tortát. Összegyűlt a szűkebb angol család. Kaptam postát is. Anyutól, a másik nagyszülőktől és Samtől. Többnyire pénzt kaptam. Valószínűleg mindenki tisztába van azzal, mennyire gyűjtök az amerikai útra. Emmáéktól 100 dolcsit kaptam (közel 60 font). Azt mondták, ez egy biztos pénz, nem tudom elkölteni míg ki nem megyek az Államokba. Díjazom a logikát. :)

Továbbá valami merőben váratlannal lettem meglepve. Tandem ugrás Samtől! Ennél már csak az jobb, hogy ő is vele fog ugrani, ki ne maradjon senki a jóból. :)

És ami az események előtti hétvégén történt. Foglalás egymás hegyén-hátán. Úgy tűnik egy eszméletlen május előtt állok. Nézzük csak, mink van eddig :
május 16-18. Florida állam. Két nap Key West (katt ide - képekben), és egy nap Miami város. Repjegy lefoglalva. Szállás még függőben.
május 19-23. New York állam. New York, a nagy alma. Repjegy lefoglalva. Szállás lefoglalva (Manhattan szívében).
május 26-29. Illinois állam. Chicago. Repjegy nem szükséges. Vonattal vagy kocsival szeljük majd a jenkik földjét. =) Szállás lefoglalva.
Jelenleg így halad az USA mission.

Borúra ború (egyfajta Boncolás II.)

Szombaton szokás szerint időben keltem, elkészültem. Még egy kávéra is futotta indulás előtt. Az indulás küszöbén fél10 körül Emma kiöntötte magát a vállamon. Könnyek, hatalmas önvallomás és bánatot keltő hangulat. Úgy ölelt magához, mintha én lennék az egyetlen ember a világon. Mondta, hogy boldogtalan. Nagyon boldogtalan. Ezt magam is észrevettem, viszont úgy gondoltam talán átmeneti a dolog s idővel ez az eső is felszárad. Plusz - noha ne kenjünk mindent a télre - de az évnek ezen szakaszában hajlamos az ember a élethez való passzív hozzáállásra, depressziós érzésekre, lelki viharokra. Mindezek után késéssel értem be a kávézóba. Hatalmas kétségbe esett arckifejezéssel nyitottam ajtót, a bocsánatkérő cuki pofámat már jó előre bemelegítve. A skacok csak vigyorogtak, mondva ne kakáljak már annyira, mindenkivel megesik egy kis késés. Hamar lepergett a munkaidőm. Sovány borravalóval távoztam, amit egyáltalán nem tudtam mire vélni. Sebaj, egyik nap ilyen másik olyan.

5re már otthon is voltam. Belépek a házba, ledobom a cipőm. Fülembe hasít a masszív csönd. Besompolygok a nappaliba ahonnan a TV fénye a folyosó padlójára vetette magát. James ott ül, egymagában a kanapén összekuporodva, mint a megrugdosott kiskutya. Olyan megviseltnek még sosem láttam. Kérdeztem akar e egy csésze akármit. Nem. Oké. Majd megérdeklődtem akar e beszélni, mondta, hogy nem. Dobott egy mosolyt, hogy tudomásomra hozza velem minden oké. Nem is erőltettem tovább. Váltottam egy gyors skype beszélgetést a drága barátommal, majd este átmentem Lisához. Átadtam a megkésett karácsonyi ajándékomat. Ne nézzetek szörnyű barátnak. Csupán az első ajándékát vissza kellett szolgáltatnom az üzletnek, mint utólag kiderült nem szereti az aranyozott dolgokat. Majd egy sokkal jobb dolog zuhant agyam talaján. A buyagift.com-on jutottam hozzá egy nagyszerű kínálathoz. Kettőt egy áráért. Egy egész napos relaxációs központba. Két kezelés és korlátlan felszereltség használat. Csúnyán elidőztem nála. Fél1re estem haza.

Vasárnap egy kiadós alvásra programozva, mégis korán, kellemetlenül kikényszerültem az ágy melegéből. Nagy vita a földszinten. Csak úgy csattant a szülők nyelve, mint az ostor. Miután alaposan megsértették egymást, James fogta magát és elhúzott, mint aki jól végezte dolgát, mondva neki levegő kell. Emma kiborult, újabb könnyek, összetört mindenkit a pillanat. Részletek nem írok. A lényeg, hogy itt igenis vannak problémák. Jobb lenne, ha a folytonos 'minden rendben van az életünkkel' maszlagot kidobnák a jó, büdös francba, mert már lejárt lemez. (bocsi). Mindenkire, legfőképpen rám is kihat ez a nem is tudom milyen életvitel. Stressz, búbánat, örök elégedetlenség, boldogtalanság. Nem az a gond, hogy problémák adódnak, csak az, hogy a szőnyeg alá söpörni se lehet az élet nem épp habos oldalát. Ez az, ami felett az angol társadalom inkább szemet huny, mint hogy szembe nézne. Képesek elhitetni magukkal, hogy már pedig minden lehet rendjén, amíg megfelelően tartják magukat, s minden megy a tervezett szerint. Érdekes lények a britek.

 A napom úgy alakult, hogy Olira vigyáztam délután 1től olyan 6ig... megcsináltam mindent a ház körül, mivel erre az Emma állapota nem volt alkalmas.
Az előzmények a következőek voltak : reggel átjött a nővére lelkizni s amikor ilyenkor szokás. Majd mindenki előtt megkérdezi Sophie (testvére) tőle, hogy nem akarsz átjönni kicsit kikapcsolni az agyad, hagyd itt Oli és társai... Emma vett rám egy puppy face-t. A hatás két szekundum alatt ki lett belőlem csikarva. Bólintok. Úgy éreztem nem lenne helyénvaló mást mondani.

A héten extra zsúfolt programom volt, mindemellett felhasználtam az utolsó energiámat a plusz munkáimra és a többi... Erre kapok egy ilyet... Nem értem ilyenkor hol a család többi része. Jövő héten IELTS, jól esett volna készülni, pár új információval, tudástárra gazdagodni. Pihenni, kicsit kiürülni, felfrissülni akartam mielőtt nekiesnék a tanulásnak - mivel ekkora zűrzavart nem lehet semmi újjal megtömni csak úgy. Sebaj. Gond egy szál se. Kit érdekel az én vizsgám?! Nem vonzok különösebb figyelmet magamra, a programjaimra, én próbálom élni a magam életét az itteni mellett. Rendezgetni a dolgaimat anélkül, hogy bonyodalmakat okoznék másoknak. Természetesen segítettem amiben tudtam a lehetőbb legjobb modorral és hozzáállással. Viszont még most sem érzem helyesnek.

Este 5-6 között hazajöttek együtt, J és E. A férfi egy testnek tűnt csupán lélek nélkül egy percre. Bevonultak a nappaliba, én pedig próbáltam Oli figyelmét magamra terelni addig. Később behívnak magukhoz és a férfi mondja, hogy sajnálja ha kellemetlen ez a helyzet nekem és hogy én milyen egy nagyszerű lány vagyok. És elkezdett előttem zokogni. Zokogni, mint még soha férfit életembe nem láttam. Annyira sajnálom ezt a férfit. A saját élete fogja. A szívem szakadt meg. Ott álltam, mint egy buta cseléd, aki nem érti mit makognak hozzá. Nem tudtam megszólalni. Csak egy könnycsepp gördült le az arcomon. Ennyi volt a válaszom. Aztán Oli odajött hozzám, átkarolt a térdemnél és nem engedett el.

Mindig is érdekes családi életben volt részem. S mint minden mese végén most is kiderül, hogy a világ más pontjain se kolbászból van a kerítés. :)
Boldogtalan nem vagyok, viszont sajnálattal tele a lelkem, az pedig teher. Az a probléma, hogy - önzőség vagy sem - nem hiszem, hogy ez angolosan "any of my business" (kicsit is az én problémám, ügyem lenne). Szóval most már nagyon érik a távozás bennem. Nem akarok úgy visszagondolni rájuk, hogy Úr Isten micsoda utolsó hónapok voltak, tiszta dráma, boldogtalanság. Arról nem is beszélve, egy ideje már lépni akarok. Nem fogok mazoista lenni, erőltetni valamit, ami nem akar működni.

(bocsi, hogy így közbe vágtam a folytatást ezzel a bejegyzéssel. A "családi" élettől eltekintve, igencsak derűs események zajlottal körülöttem az elmúlt egy hétben=)

Mindenkinek pozitív hetet és nagykabát mentes időjárást kívánok! =)

Engedjétek meg, hogy egyik kedvenc számommal zárjak :

Zsófi vizit, elő-szülinap

Felbontom a napokban történteket, mivel nem győznétek olvasni. Egy huzamban ennyi mindent egyébként sem zúdítok rátok, mert mesélni való akad bőven. Előre szólok a 'boncolás' második része későbbre várható.

Nosztalgia

Ez az egy hét kevés volt Zsófiám. 

Olyan édes volt tőle egy gondolat. "Olyan mintha csak tegnap lett volna". Pedig már félév, hogy hazamentél. Nevetséges milyen gyorsan telik az idő. A folytonos, mindennapi rohanás, állandó elfoglaltságok és végtelen tennivalók sora megkívánja ezt "az idő elillan" emóciót. Lassan felmerül a kétely : Valóban 24 óra az a 24 óra? 

Az elmúlt egy hét mintha csak ma kezdődött volna. Utána fogok számolni. Az nem lehet, hogy ennyi legyen hét nap?! :) 

Szerda este összehívtam a csajokat (Hanka, Lisa és Zsófi). Hanka késéssel de hív. Csörög, majd felveszem. Megérkeztek. Kinyitom a kaput és eléjük rohantam. Szegény Zsófinak talán okoztam egy enyhe sérvet úgy a nyakába vetettem a hatvan és egy néhány kilómat... Egy öleléssel, egy egészen hosszú másodpercre visszazuhantam 2010-be. Orron csapott pár ismerős illat, érdekes módon a tenger és a gyümölcstea elsősorban. Eszembe jutott minden, ami kissé megkopott az emlékezetemben és az élénk múlt is felocsúdni látszott a homályból. Aztán hirtelen mind kámforrá vált. Vissza a jelenbe. Ezt jelenti nekem Zsófi. Rengeteg leírhatatlant. 

Csütörtökön este két óra intenzív transz után - ami a kocsival kapcsolatos beszélgetést követte - Banbury-be mentem Zsófiért. Felvettem, visszavezettem hozzánk és itt aludtunk. Pénteken Witney-be voltunk. Hideg volt, nagyon hideg. Útba ejtettünk néhány üzletet, a M&S ételrészlegét majd egy a fő utcán helyet foglaló kávézót. Emma mondta, hogy maradhatok ameddig szeretnék (egészséges korlátokon belül=), de így is már 3-ra hazaértünk. Zsófi visszaszolgáltatni szándékozta magát az ex-host családjának az estére, de végül abbamaradtunk, hogy eltölt még egy estét nálunk és szombat korán reggel ledobom otthon. Így is történt. 

Szombatra piszkosul megviselt a megfázás. Egy csinos piros foltocska - nem éppen dekoratív módon - ékesítette az zsepik által gyötört orromat. Miután a huszadik vendég is hozzáfűzte : "Have you got a sore skin under your nose?" - csak annyit mondtam, egy kis humorral megtoldva : "No, it is actually part of my uniform." 

Szombat este
Egy szösszenetnyi elő-szülinapi este ezen blog hivatalos írójának tiszteletére. :) A helyszín a szokásos : Chipping Norton sweetheart-ja  - Bitter&Twisted  ( http://www.viewoxford.co.uk/pubsandbars/bitter-and-twisted-info-42249.html ). Néhány barát, sok-sok étel, előétel és ital.

Bitter&Twisted

A hely iszonyatosan zsúfolttá vált időközben. Kacér nők és lezser férfiúk egyvelege volt a tömeg. A mi kis nemzetközi brigádunk a hangzavart legyőzni próbálva társalgási effektusokat tituláltunk kisebb-nagyobb sikerrel. :) Kaptam ám ajándékokat is. Florian, az egyik német pajtás egy üveg magyar borral ajándékozott meg. Hankától egy nyaklánc szettet kaptam. Egy másik cseh barátomtól valami igazán nem publikusat. =) Az embertengert megelégelve vacsi után jobbnak láttuk ha lelépünk egy csöndesebb helyre. Így vettük az irányt a Chequers felé ( http://www.chequers-pub.com/ ). Ez a másik favorit. A pubok mézeskalács házikója. Igazi brit gyöngyszem. Mielőtt megérkeztünk volna, Hankának fontos tárgyalni valója volt a helyi rendőrkapitánysággal. A vacsorára sietve útközben elhagyta a pénztárcáját... pech. Valami idegen arra járó megtalálta és visszaszolgáltatta. Persze benne lévő kéz pénzre úgy gondolta személyesen visel gondot és elrakta a szűkebb időkre. Ez bizonyítani sajnos nem lehet, csak elfogadni a rideg tényeket. Ilyen könnyen lehet 75 font terhétől megszabadulni. A rendőrök megérdeklődték Hanka jelenlenlegi helyzetét a városon belül és személyesen adták át a tárcáját. Mindezek előtt a host családját is értesítették, akik fel is hívták aggódva Hanit. (mi au-pairek mindig elhelyezünk egy kis papírt a pénztárcánkba a host család és az angol lakhely adataival).
Nem sokáig időztünk a pubba, mivel későn érkeztünk és egy kis idő után már zárni kezdtek. Ezután mindenki hazament, minket Florian dobott haza. Négyen csajok aludtunk nálunk. Egész jó kis este volt.

Vasárnap fájt az ébredés. Nem is nagyon erőltettük. :) 10 körül kikászálódtunk az ágyból. Egyesével, szépen lassan. Csak kíméletesen... Reggeli, majd egy kis mozi. Döglés egész nap. Bűntudat nélkül loptuk a napot. Este felé már mindenki összepakolt, hazament. Én ledobtam Zsófit Banbury-be, majd siettem vissza skypelni Sam-mel. Végre elértünk erre a pontra is - nagy foglalási hadművelet. =)

Itt jön a folyt. köv. ....