adagolom

fab Feb - azaz az utolso teli honap, utolso hetvegeje

Helyszin : London. Tarsasag : hazai. :)

Az Elet mar csak ilyen. Azokkal hoz ossze, akikkel tizen valahany evig otthon ugyanabba a kisvarosba eltem, ismertuk is egymast, a batyammal meg ex-osztalytarsi kapcsolatban is all az egyik illeto, akinek a huganak pedig en voltam az osztalytarsa, de szinte soha nem beszeltunk. Kedves Edina es Era, ha minden igaz tudtok olvasni, mert kaptak tobb emailt is, hogy rakoncatlan a belepes. Koszonom meg egyszer a vendeglatast!

Szombaton keso delutan erkeztem. Szepen lecsorogtam az M40es palyan. Ezuttal nem talalkoztam az ismeretlen babysittelos csaladdal.. kar. Ugy integettem volna ujra, hogy kicsaljam azt a fenomenalis, dobbent abrazatot beloluk. :)

Unnepelyesen kijelentem, hogy kis tulzassal de eletembe elotte nem keszultem ennyit buli elott.. Azt azert megjegyzem, ennek tobbek kozott az lehet az okozoja, hogy nagyon ugyetlenul sminkelek mar, mivel kijottem a gyakorlatbol. Feldobott az egesz pipere cucc. Az, hogy vegre megcsinaltam picit a hajam, meg konkret smink volt az arcomon, nem csak szempilla spiral es szevasz! A "ceremonia" vegen mind a harmon elragadoan neztunk ki :) nem csokolom a sajat seggem, de ezek a tenyek. Nagyon jol ereztem a magam a boromben. 

A vasarnapi nap bal labbal kelt fel. Annak ellenere, hogy reggel 5kor kerultunk agyba sikeresen felkeltunk kicsivel 9 utan, lassan el is keszultunk. Majd elmentunk vasarolni egy kis enni-innit es irany a tengerpart... ! Mire elertunk London deli reszehez, ahol mar majdnem csatlakozni tudtunk a parthoz vezeto palyahoz, soha nem latott dugoba keveredtunk, ragadtunk.. Egy ora lepergese utan is rendes kislanyokhoz meltoan, igazi au-pair turelemmel felvertezve varakoztunk. Ugy tunt nem hiaba, kezdett indulni a massziv kocsisor. Epp, hogy elkezdtunk gurulni, annyit latok, hogy a kocsim eleje fustol, mint az nyavaja...! En meg a kocsik, kezdjuk itt. Nem volt fenyes a helyzet. Felfort a viz. Felrehuzodtam, a szituacio megkovetelt egy cseppnyi panikot is kerem. Azt hiszem csak a mutato ujjamrol ragtam le a kormot es ezzel be is fejezodott a "roham". Ilyen nincs alapon, veletlenul a kocsisor ekes tagjat kepezte egy auto szerelo fazon. Azt hiszem ilyen es hasonlo pillanatokban el-elmondok egy bazinagy AMEN-t - meg ha a katolizmusom meg is kopott. Meglehet, hogy mar csak szokas. Na de hogy a lenyegnel ragadjak, a - talan csak a helyzetbol adodoan - szimpatikus fiatal ember elmagyarazott mindent, mit s hogyan kell majd csinalni, hogy elve lekeveredjunk az autopalyarol es epsegben hazajussunk. Ugy is lett. Megtettunk minden tolunk telhetot, minden rendbe jott, potoltuk az elparolgott vizet, a fust tobbe nem mutatkozott, majd eszunk agaban sem volt tovabb folytatni az utunkat. Igy visszamentunk. Sebaj, mert esett is, rosszra is fordult az ido. Hazafele meg rossz helyen is tertem le.. Nem voltam en jo formaban. Megerkeztunk, beszelgettunk, facebook-oztunk, majd en mielott visszaindultam lefekudtem egy kicsit. Faradt nem lehet vezetni. Mindezek utan 7 korul visszaindultam. 

Mesesen brummogtem hazafele, mar latom is az oxfordi kijarattol a figyelmezteto tablat (1 mile). Megtettem annak a bizonyos egy merfoldnek a felet es egy hulla nagy dugoba kerultem megint. Szepen letapadt a kocsisor. Nagy abroncs massza elottem. OK. Hivom Lisat, had csevegjunk, mert en nem fogok itt ulni total passzivan. Olyan felora multan vegre beindul a sor is. Ezt kovetoen 9 utan hazaertem. Majd bedoltem az agyba. 

Azota kb. 600millio esemenyen mentem keresztul. Egy tisztessegeset tusszenteni nem volt idom. Imadom. Azert gondolom hosszutavon, vagy mint elet vitel ez nem mehet sokaig. Hat 'we will see' - mert mar egyszeruen nem tudom elkepzelni, hogy valaha is lesz laza idoszakom. Tulsagosan elszoktam a normaktol. Az au-pair tali rengeteg szervezest igenyel. Szerintem senkinek fogalma sincs mennyit ejszakaztam emiatt. Az organizacio minden percet elvezem. Varom az esemenyt, szerintem jo lesz. :) Plusz el sem tudom hinni, hogy tenyleg jon egy rakas ember, azt meg plane, hogy milyen jo mindenkinek a hozzaallasa. Na hajra everyone, hetvegen talalkozunk.

Hogy legyen mindenkinek miert nyakon utni (mi ezt mondjuk nyaklevesnek vagy taslinak is nevezzuk=) egy ropke emlites az uj plusz munkamrol. Szerintem anyukamnak mar erre vonatkozo biztositast kellene kotnie, minden egyes alkalommal rosszul van ettol a tematol. :) 

Mother help-nek hivjak amit jelenleg csinalok. Ez annyit tesz, hogy egy anyuka mindennapjaiba segitek bele. Tipikus semmikozepen elo elit angol familia. Az anyuka egy iszonyuan jo fej fiatal noci. A humorerzeke olyan szamomra, mint a reggeli kave. Ironikus, cinikus, magat a legjobban kineveto, olykor egy szikra szarkazmus... yummi! Ket kisfia van Hector es Harry. Nem a Potter, de attol meg Harry. Heci 1, a nem Potter Harry pedig 3,5 eves. Hat en meg ilyen okos, ertelmes kissraccal, mint H nem talalkoztam elotte. Csak, hogy kepet kapjatok itt egy kis sztori : 

kint setalunk.Az eg olyan angolosan borult, de semmi extra. Nem allt az esore. Erre Harry mondja, szerinte vissza kellene indulni, mert esni fog egy fel oran belul. Mondom ahh ,deh Harry, plusz a meterologia se igert esot. Harry : "Okes, en szoltam. Remelem van ernyod." 25 perc, az eso elered. Jah, nem. Bocs. Zapor. Igy ket gyerekkel se futottam meg! Eljen a kondi!!! :)

Na a haz az annyira nem rossz, de nem az en stilusom. Ez a "tukrozzuk a videki stilust" kisse eroltetett benyomasa hat ram. Minden szep, a no is rendben tartja a hazat (plusz en, meg egy takarito no ugye...). 

Ma is voltam. Elvittuk Harryt a suliba. Levagott egy mini-hisztit majd elkoszontunk tole es elmentunk egy farm shopba. Vagyis 'a' farm shopba. A helyi organikus cuccok nirvanaja. Nagyon tetszett a hely. Minden valoban minoseginek, legfrissebbnek latszott. Nem tudom, hogy a fokhagyma vagy az arcedulok csiptek a szemem. Minden esetre penzt nem koltottem, biztos amit biztos. :) A noci - ja egyebken Amelia - meghivott volna egy cappuccinora, de nem voltam abba a hangulatba. Inkabb setaltam Hecivel. A babanak egyebkent babyccinot rendelt, aminek a felet csak kilotybolte, de never mind. 

Hazafele dumaltunk errol arrol, tobbek kozott ki-mit fog csinalni a nyaron, utazas blablabla. Kiderult ok is mennek az USA-ba, csak ok juliusba. 3 hetre ha jol emlekszem. Na es holgyeim most tessek megkapaszkodni a karfaba vagy ha nincs jobb ragadjatok meg a hajatokat. Meseltem neki, hogy majusba en is megyek, baratom miatt etc... erre felszolal iszonyat boldogan, hogy mi lenne, ha juliusba veluk tartanek?!??!! Kifizetik a repcsijegyet minden, Long Islandra mennek, de lesznek 5 napot is NYC-ben es hogy par napra elmehetek a baratomat megint meglatogatni, vagy O johet hozzam... !!!!!!!!!!! Nekem ott helyben bement a pipi. Ilyet! Most csipjetek meg... Olyan szinten ledobbentem, hogy szo szerint nem tudtam megszolalni. Csak neztem, es egy kibaszottul vigyorgo, vidom angol no pupillai merednek ram. Termeszetesen nemet kellett mondanom. Nem leszek ilyen hutlen diszno a kedves csaladhoz (se angolhoz, se magyarhoz). Lefixaltam azt az egy honapot mar. Attol fuggetlenul, hogy ugye sehova nem megyek veluk, ez nagyon jo hatassal volt az egesz napomra.