Tény II. - többet és gyakrabban írok, mint valaha.
Következtetés - HAHahahhahaHHAaahaA!
Erre ennél bővebben és frappánsabban sem tudnék választ adni. Csupán nevetni egy nagyot. Szerintem elég érdekes a tényállás. :)
No lássuk mink van a múlthétről egészen a mai napig..
Végre "találkoztunk" egyik kedves olvasómmal, a Fruzsival. Valójában sykpeoltunk, viszont mivel én lassan 20 hónapja így "találkozok" és tartok kapcsolatokat fent, igenis nevezhető ez az első talinak. :) Szájber módon, mivel legtöbben közületek is csupán így ismertek. A beszélgetés apropója nem tudom mennyire privát vagy publikus, így nem teszek említést róla. Örülök, hogy végre beszélgettünk. Én olyan voltam, mint a nyúzott róka, fáradt és szörnyen festettem. Hozzáfűzném, azóta voltam fodrásznál és visszanyertem az arcom eredeti színét is. :):) Akkor kezdtem beteg lenni. A változatosság kedvéért, most egy hosszabb távú vírus gazdateste vagyok. Erre később visszatérek. Nem tudom ki mennyire ismeri és olvasta az anno Amcsiban lévő csajok blogját (Csilli és Évi), akik blogolvasó-blogíró találkozót is szerveztek kalandjuk végén. Nos, az ötletet mindig díjaztam és őrült jónak találom, hogy személyes kontaktusra is sor került a kitartó írás és olvasás után. Úgy döntöttem én is szeretnék hasonló csinálni. :) Bár az időpontot, helyszínt és azt, hogy kik jönnének el sajnos még nem tudom, de egy képletes ötletnek nem rossz. Valószínűleg tavasszal hazaugrok, és egy estére szívesen összefutnék mindazokkal, akik erre igényt tartanak. :)
Szombaton szokás szerint a kávézóban voltam. Minden sokkal rugalmasabban ment, stressz sem volt jelen, a személyzet is sokkal jobban együtt tudott működni. Hála az új tulajoknak. Egy angol pár vette át a kávézó irányítását. Már behoztak kisebb változtatásokat is. Új poharakat vettek például. Az előző tulaj bevallom kissé hanyag és nemtörődöm volt. Én a fal színét gusztustalannak találom. Sötét lila....?! Az asztalokat is le fog kelleni cserélni rövid időn belül, mielőtt a menün és a tányérokon kívül a vendégek is odaragadnának. Félreértés ne essék, mi mindent tisztán, rendbe tartunk, viszont ahogy (bocsi) szarból nem lehet várat építeni, az agyon használt, ősrégi asztalokból sem lehet ennél többet kihozni... Remélem erre mi hamarabb sort kerítenek. 4-re végeztem. Hanka már kint vár a bejárat előtt. Ő is éppen egyik plusz munkájával végzett. Beültünk a Cross Key nevű pubba egy gyors sörre. Egy 50 perces eszmecsere után elköszöntünk és indultunk haza.
Megérkeztem, betoppantam. Szaga volt a feszültségnek. Nem tudtam mi folyik éppen, de nem szenteltem különösebb figyelmet a történéseknek. Emma durci volt, kavargatta a vacsi a serpenyőben, majd láttam, hogy James se tudja hol áll már a feje. Oli hozta a formáját. Szegény beteg és nem volt jó passzban. Hát hogy mutassák ki, ha nem úgy, hogy sírnak és nyűgösek. Aztán James tett valami megjegyzést, hogy na akkor nekem itt elegem volt az etetésből.. hm... szép kis hozzáállás. Én még sosem voltam anyuka, legalábbis nem hivatalosan. :) Viszont tudom, ha egyszer szülővé válsz, nincs visszatáncolás. Attól a pillanattól, hogy anya lettél egy életre szóló szerződésed van, amire se garancia, se biztosítás. :) Vagyok olyan tapasztalt és láttam már annyi, hogy ezt csak így ki tudjam jelenteni. Szerintem ezzel James nincs teljesen tisztában. De nem hibáztatom. Erre meg kell érni, idővel. Neki Oli az első gyereke, ennek fejében még van kettő, akik nem is az övé vér szerint. Attól, hogy szeretik egymást, ezt nem ugyanaz. Aki mást mond az hazudik.. Reméljük hamar máshogy fogja látni a helyzetet és rendbe fog jönni önmagával. Az utóbbi időben nagyon ingerlékeny (magához képest), türelmetlen és olyan mintha jelen se lenne. Ez megpecsételi Emma kedélyállapotát is, így az enyémre is természetesen kihat. Ezért voltak az elmúlt napok, hetek nehezek. Ezért is gondolkozom egyre inkább azon, hogy tovább kellene állnom. Nem most rögtön, de hamarosan. A másik, hogy úgy hiszem többre vagyok képes, mint au pair. Azt mindig hozzáfűzöm, au pairnek lenni jó. Sok mindenre szert tehetsz ezúton. Én nem utálok au pair lenni, de idejét érzem a változásnak. Nem akarok semmi konkrétumot írni, míg magamba le nem tisztázódik ez az ügy, de amint van fejlemény levésem. :) Hiányolom az izgit, azt a bizonyos "bizsit" (nálam ez bizsergés) az életből. Mielőtt elkezdődik a suli szeretnék ennél többet csinálni és kihozni magamból. Ha analizálom az egészet, azért jöttem ki, hogy kicsit elszakadjak a családtól, önállóbb legyek és szerezzek egy kis függetlenséget. Erre kijöttem, idővel családtaggá váltam egy új helyen, és sokban függök tőlük. Ez nem gond, a jelen szituációban ez a dolgok rendje. Mi mást várjak ennyi együtt töltött hónap és élmény után?! :) Ha igazán szeretem magam, amit fontosnak tartok, hogy így legyen, akkor meg fogom hozni azt a döntést, hogy elmegyek és megteszem azt az igenis szükséges, elengedhetetlen következő lépést. :) Ha engem itt igazán szeretnek és valóban tekintenek rám mint a család tagjára, akkor ezt meg fogják érteni és elengednek. Megértően és kedvesen... :) Emlékszem egyszer egyik kedvenc blogíróm mondta : "menni könnyebb, mint maradni"... :) És milyen igaz..
Vasárnap Londonba mentem Hankával és Lisával. Meglepően "jó" idő volt. Lisa még nem volt Londonba így beiktattunk csak a kedvéért egy kis városnézést. Majd valahogy megint az egyik bevásároló utcán találtuk magunkat.. Csupán egy fél pillantást akartunk vetni a Jane Norman üzletébe... KETTŐ nem több mint kettő egész perc után a vásárlás-költekezés kóros tünetei mutatkozni kezdtek rajtunk. Hanka volt a legkritikusabb állapotban. Őt egyből az akciós részlegről eltávolítva az új kollekciósra helyeztük át. Mit sem ért.. A tünetek még aggasztóbbakká váltak. Az összes remény elveszni látszott miután Lisát is elkapta a láz. Tehetetlen voltam. Semmi perc alatt megfertőződtem én is. Nem volt mit tenni. Nem csoda, nehéz erre immunisnak lenni.. Szerencsére ez a kór egy bizonyos összeggel elvesztése után kezelhető. A bankkártya infúzió után a tünetek is halványodni kezdtek. Állapotunk stabilizálódott, s tovább tudtunk hál'Istennek haladni a napunkkal.
Kis idő után vissza-visszatértek a kór jelei.. de a végén mindent megoldottunk...
5 körül már kiéheztem minden porcikámat és könyörögtem, hogy menjünk enni. Nem kellett győzködnöm senkit. :) Egy utunkat keresztező olasz étterembe ültünkbe egy termetes kemencés pizzára. Nyamm.. delicato! :) Gyönyörű, vékonyra gyúrt tészta, megrakva sajttal és füstölt sonkával épp ott és úgy, ahogy az a nagykönyvben is le van írva. Mindennek tetején szerepelt a menü zöldje. Megkoronázták egy kis "fű"-vel ^^ nem tudtam beazonosítani a pizzámat borító aj növényzetet, de finom volt. Utána járok!! Nőiesen intett Lisa kollegina a jól szituált pincér gyereknek, aki egy egészen a bal fülétől a jobb füléig érő mosollyal toppan az asztalunk sarkához. Én úgy láttam, hogy még a szempilláit is megrebegtette, de erre már így utólag nem vennék mérget. Kértünk egy kis vinegar-t, amibe később a pizza falatkákat mártogattuk. Hát isteni volt minden. Még az árak és barátságosak voltak, szóval egy szavunk nem volt.
Kedden suliba voltam. Időre, jó kislány módjára odaértünk kedves Lisa Freundin társaságában. Matek vizsga volt esedékes. Ne kacagj, mert nem viccelek! Nekem dyscalculia-m van. Kicsit bezavarnak a számok. Gyökér nem vagyok, tudok én mindent, vagyis majdnem mindent, csak háromszor annyi idő alatt meg tele hibával végzem el a műveletet. :) Ettől függetlenül sikerült rengeteg gyakorlás és szenvedés után letenni a matek érettségit. Attól nekivágtam matek vizsgát tenni angolul. :) Az egyetlen ok végülis, hogy állítólag könnyű volt és 75 fontot kaptam értem. Ne kérdezzétek miért lettem kifizetve, mivel az irodába is csak annyit voltak hajlandóak közölni, hogy mert ez jár valamilyen oknál fogva.. Örüljek és menjek tegyem félre amire akarom. :) nekem aztán nem kellett megmagyarázni az ügyet, én csak felmarkoltam a tényeket és boldogan végig mentem a procedúrán. Nem kamu, a pénz már a számlámról integet.
Suli után fodrásznál szépültem. A frizum nem valami fantasztikus. 45 fontért ettől többet vártam volna, de semmi vészes vagy ciki nem történt, a hajkoronám még mindig hétköznapi jellegű. :) Ezután siettem haza. 8 körül kapom a nap hívását. Ring, ring, riiing. ZSÓFI! :) Megérkezett Lutonra. Itt lesz jövő keddig. Már szerda este taliztunk is. :) Fantasztikus, hogy itt van. De erről majd a következő bejegyzésben.. :)
Tudjátok mit? Ami ma, azaz csütörtökön történt mind lényegtelen. Semmi nem számít kivétel egy 20 perces gyors konzultáció Emma, James és köztem. Mielőtt belekezdek megjegyzem, hogy szándékosan nem töröltem ki a fentiekben említett távozás lehetőségét. Mivel úgy gondolom lehet arra szükségem van. A másik, megnézzük ki fog köpni vagy nyelni tudni a következők után. Szólok, hogy csak erős idegzetűeknek ajánlom, kockázatokért személy szerint felelősséget nem vállalok. :)
A kocsim. A kis clio-ról van szó. Már néha kellemetlenül érzem magam mikor végig nyálazom a dolgok állását a kocsival kapcsolatban. Nekem soha nem kell a gyerkőcöket felvennem vagy suliba vinnem... vagy akárhova máshova..én vagyok az egyetlen aki használja valamire is.. Tehát a kocsit csupán NEKEM tartják fent. Most ha ezt összegezzük, azt kell mondjam elég rendi-bendik..néha azt érzem, hogy ez így nem helyes, mert most az? Én még ehhez hasonlóval nem találkoztam. Okés. Szóval a mai csevej is ekörül zajlott. Felvetettek három opciót :
I. ideadják INGYEN minden felszámítás nélkül a kocsit, a nevemre íratják és vihetem a portékát, igen, csak ilyen természetesen.
II. eladhatjuk a kocsim, kapnak érte x összeget aminek a felét nekem adják (ők azt állítják legalább 1200 fontra számítsak) és letehetem előlegre vagy vehetek magamnak egy másik kocsit 1200 font ajándékkal ha úgy tetszik.
III. minden marad ahogy per pillanat van. és punktum!! nincs sértődés!
Melinda arcformációja minderre ~~~~> O.O ??
Nem ma születtem és a falvédőről se most jöttem le.. rákérdeztem - érthetően gyanakodva - "what's that catch?" :) najó, lehet nem a legudvariasabb forma, de nem tudtam melyik bolygón vagyok hirtelen.. erre annyit kapok, hogy gondoljam át. Mind a ketten jól járnánk. Ők nem ecsetelték azt a tényt, hogy valójában én nem is furikázom a gyerekeket meg semmi.. Plusz felvetették, hogy maradhat minden így ahogy van.. plusz a második verzió amiben a kocsi eladás és a nekem járó ezer valahány font került megemlítésre... hát abba nem sok érdeket láttam a részükről. Még azt is mondták, hogy nem muszáj vennem autót azonnal. Le is rakhatom a számlámra az összeget, de szeretnék ha kocsira költeném.. Én továbbra is csak egy pár gülü szemet tudtam rájuk mereszteni. Néha rászántam magam, hogy na akkor pislogjak is elvétve, mert nagyon tud fájni a a kiszáradt szemgolyót felkarcolja a szemhéj...
Ja, hogy azért tisztázzuk, természetesen a biztosítást nekem kell fizetnem ami olyan havi 90-100 font. De ezt meg tudnám oldani, viszont ezt a lehetőséget nem lehet tanakodás nélkül figyelmen kívül hagyni!!! :O Egyébként a konkrét válasz az volt, hogy segíteni szeretnének nekem az angliai jövőmben, hogy végre legyen valami ami hivatalosan is az én tulajdonom és hát egy autó az elengedhetetlen. Anno említettem valami olyasmit, hogy néhány éven belül szeretnék ilyeneket beszerezgetni. Kocsi, talán lakás, de legalább egy jó albérlet és a többi..
Adtak időt, gondolkozzak el rajta nyugodtan, hívjam fel apuékat és beszéljek Sammel (barátom). Rágjam át magam a lehetőségeken és a többi... Mondták, hogy "we love you and want to give you a good option to get started here". Hm... Én még mindig picurkát sokkos vagyok. Már a légzésem és a pulzusom alright, de azért még óvatosan sétálgatok.. :) Szóval én szívesen várok ésszerű és indokolt hozzászólásokat, véleményeket.
jesszuss!
VálaszTörlésígérem írok egy tartalmasabb kommentet! mindenképpen szeretném átgondolni az általad leírtakat, de sajna még az orrom is érzi a padló szagát úgy leesett az állam....
döbbenet!
ps. én is örültem h találkozhattunk! :)
Szia!
VálaszTörlésHú, micsoda bejegyzés!:D
És tényleg gyakrabban frisselsz, aminek nagyon örülök. ^^ Szeretem olvasni a blogodat. :)
A blogíró-olvasó találkozót remek ötletnek tartom! A fent említetten részt is vettem, és szerintem nagyon hangulatos volt. :)
A fal színe, hogy sötét lila... bevallom, nekem tetszik. Illetve el tudok képzelni szép színű sötét lilát is. :D Mindenesetre örülök, hogy gördülékenyebben megy a meló. :)
Az, hogy tovább akarsz lépni, szerintem teljesen normális, és biztos vagyok abban, hogy a megfelelő időben szánod rá magad a döntésre. ;)
A matek vizsgához csak gratulálni tudok! És, hogy még Neked fizettek is ezért, az még jobb! :D
Szép hosszú-hétvégét Zsófival, biztos nagyon jó lesz! :)
És végül az autós... o.O Aztaa... Csak ennyit tudok mondani. Nagyon rendesek!
Üdv
Rita
jó szórakozást akkor Zsófival
VálaszTörlésa blog író-olvasó találkozót szorgalmazom. de mi olyat úgyis tartunk minnyá' stockholmban :D
(azóta lefoglaltam márciusra egy jegyet Malmö-be, ahonnan majd átmegyek vonattal Koppenhágába)
a kocsi téma meg. hát. bazz. mégis csak igaz a szóbeszéd, amiről Sára beszélt xD hát nagy hirtelen én se tudnék mit mondani, tényleg aludni kell rá párat, meg majd Apud biztos bölcsebb választ ad, az mindenesetre kimagaslóan kedves tőlük, hogy segíteni szeretnének az angliai életed megalapozásához :)
szia Melinda!
VálaszTörlésmár többször is átolvastam ezt a bejegyzésed. de nem tudok értelmes hozzáállást írni. gondoltam arra, hogy talán érzik a szárnypróbálgatásaid, hogy kacsintgatsz másfelé, talán ezzel próbálnak megtartani. fogalmam sincs. azt sem tudom biztosan eldönteni, hogy mennyire lenne etikátlan dolog elfogadni az utóbbi két opció közül valamelyiket, aztán lelépni tőlük. persze nem tudom, hogy mennyi időre van szerződésed vagy hogyan állapodtatok meg, meddig maradsz náluk. ha nekem kellene választanom, akkor semmiképp sem íratnám a saját nevemre. egy kocsi fenntartása sokba kerül. viszont ha eladnák, akkor Neked lenne mivel közlekedned vagy maradna a gyaloglás és tömegközlekedés? ha megkérdezhetem, az üzemanyagot Te fizeted? mert a biztosítás mellett ez az, ami szintén nem aprópénz. például nálunk úgy működik, hogy minden felnőttre jut egy autó, ha szükségem van rá, mindig vihetem valamelyiket, de én nem szoktam hosszabb távra menni, üzemanyag költséget se kell fizetnem. egyszer tankoltam a másfél év alatt.
én is szívesen megismernélek személyesen, de kicsi rá az esély, hogy pont egyszerre leszünk otthon. tavasszal pont nem megyek haza...
tetszenek a gondolatok, amikről írtál. teljesen igaz, hogy szülőnek lenni egy életre szóló felelősség. remélem hamarosan lenyugszanak a kedélyek és visszaáll a családi béke. én még mindig nem tudom, hogy egy aupair-nek mennyire szabad családtaggá válni. persze vannak közös élmények, de ahogy Te is írtad korábban, bármennyire is kedvesek veled, mindig érezni fogod, hogy nem tartozol oda. ha el akarsz menni, el kell, hogy engedjenek. igen, azért mert szeretnek, és mert nem csak a saját érdekeiket tartják szem előtt, hanem a Te boldogulásod és jövőd is számít nekik.
és mégis kettősséget érzek az autósügy mögött.
mindenesetre fura egy viszony, ami kialakulhat az aupar és a család között.
remélem jól fogsz dönteni, majd mindenképp írd meg!
puszi!
Szia,
VálaszTörlésno hogy állsz a kocsi témával? :)
Őszintén szólva ilyet még nem hallottam semelyik aupairtől, szerintem nem is fogok! Próbáltam beleképzelni magam a helyzetedbe, de elég nehéz, mert nem látok sokat az életedből. Nekem az volt az utolsó infóm, hogy egyetem mellett náluk fogsz lakni és így mindenki jól jár, most meg látom, hogy már mehetnéked van. Ők erről tudnak? Vagy sejtik?
Biztos nagyon nehéz dönteni és lépni.
A családtól kedves gesztus, de egy autó fenntartása sok pénz egy aupairnek, ha később nem is az leszel, gondolom akkor is számítani fog az a pénz.
Ami tutibiztos: szeretnek téged és ez tök jó.:)
Mi olvasók szerintem nem bánjuk, hogy sűrűbben írsz! :))
Blogíró-blogolvasó találkozóban én benne lennék, Csilliékén is voltam, érdekes volt megismerni azokat a lányokat, akikről hónapokig-évekig olvasol... :D
Üdv.
Kriszta
Szia!
VálaszTörléshűű még ezt a bejegyzést sem voltam képes feldolgozni, de már itt van egy újabb, már el is olvastam :) tényleg vicces hogy mennyivel többet írsz mint anno, de hajrá!!
na akkor lássuk. megpróbálok ésszerű és indokolt hozzászólást írni :)lényegében, mikor olvastam ezt a bejegyzésedet, rájöttem hogy ezt már skype-n is boncolgattad nekem. akkor még nem ajánloták fel ezt a kocsis dolgot, de már akkor is a távozás volt a fejedben. Ahogy az újjonnan írt bejegyzésed is mutatja, szükséged van egy hosszabb lélegzetvételnyi szünetre. Van úgy hogy betelik a pohár... nem csak úgy szimplán tőlük, hanem úgy mindentől, de igazán. Nem ismerlek személyesen, de az elejétől kezdve olvaslak.. bámulatos hogy mennyit fejlődött a személyiséged, Anglia kihozta belőled a legjobbat a kezdetektől. Rengeteg mindenre megtanított, és én személy szerint úgy gondolom, hogy most kicsit meguntátok egymást...mondhatni úgy élsz ott mintha az otthonod lenne (ez nem baj, csak már nem építő jellegű a hely számodra, kevesebb kihívással jár... a személyiséged viszont pont ANgliának köszönhetően fejlődött annyit, hogy most már folyamatosan igényled a kihívásokat és az új dolgokat, de már egyre kevesebb ilyet találsz ott) kölcsönösen jót fog tenni nektek egy kényszerszünet. A kocsiról az a véleményem, hogy ha távozni szeretnél tőlük, fogadd el az autós ajánlatukat. A héten 21 leszel :) és ha jól tudom Angliában 21 év felett sokkal olcsóbb a biztosítás mint 21 év alatt... mázlid volt, h 19 évesen kerültél hozzájuk és így is fizették a biztosítást. A legtöbb család annyira taktikus, h ha jogsis au-pairre van szükségük akkor 21 év alatt nem is keresnek lányokat, mert így éri meg nekik... so, nem tudom hogy álssz anyagilag.. de ha távozni szeretnél fogadd el a kocsit... ha viszont szeretnél egyetem előtt kicsi kényszerszünetre menni Angliától, akkor adjátok el, és rakd el a pénzt, így nem kell megoldanod a kocsi tárolási gondjait,amíg távol vagy (bár lehet megengednék hogy tárold a garázsukban). Mindezek után gondolom már nem nagyon érvényes az, hogy 3 órát fogsz segíteni Emmáéknak naponta egyetem mellett, így ha eladnátok a kocsit, az abból kapott pénzzel elkezdhetnéd lerakni a jövőd alapjaitlehetőleg Oxfordban, az egyetem környékén. Persze lehet ez hülyeség, meg lehet hogy tök drága lenne, de ötletadásban jó vagyok, sőt mi több élőben mégjobb! :) Sajnos az új bejegyzés számomra annyira titokzatosra sikerült, hogy már jómagam sem tudom mit is fontolgatsz igazándiból, így nehezebb tanácsot adni. Remélem hamarosan tisztábban fogsz látni, mert én aztán tudom milyen sz*r érzés kétségek közt vergődni..
ölel: Fruzsi
Szia Rita!
VálaszTörlésTalán nem sűrűn említeni, de én is szeretném megismerni az olvasóimat. Egy találkozó fenomenális lenne számomra. :)
Szia Renko!
Megszületni látszik a kocsival kapcsolatos döntés. :) Persze még kommunikálni akarok apukámmal és átrágni újra mindenen magam. Bár ha nagyító alá vetem a dolgot, nekem egy burkolt "megvesztegetésnek" tűnik. :)
Szia Tündérbéka! :)
Itt egy kis irónia : milyen szerződés? családba üzletnek helye nincs! :) Azt hiszem az már rég elavult, s egyébként az én irodám fogalmam sincs mikor, de felmondta a szolgálatot. Se puszi, se pá csak egyszerűen nem működik többé a közvetítő cég. Magam részéről - noha szükség rájuk sosem volt - egy értesítőt szívesen fogadtam volna.
A tömegközlekedés drága, mondjuk ha diák vagy evidens hogy jár kedvezmény. Viszont a környéken elég korlátozott és a buszok olyan lomhák.
Amit az anyagiakról említették, a dolog negatívuma egyben... nem tudom meg merjek-e kockáztatni egy ilyen pénzügyet.
Hiszek a sorsban, s abban hogy mindennek el jön a maga ideje. Ha nem most, majd ha egyszer vénkisasszonyok leszünk, nyugdíjas éveimben két kötögetés között meghívlak egy csésze teára. :)
Puszi
Szia Kriszta!
Még nem, de szerintem szívük mélyén van egy halvány sejtésük. Vagy legalább, hogy ez is egy lehetőség. Egyébként én soha nem jelentettem ezt így ki kerek perec maradok x évig. Én mindig úgy fogalmaztam "we can give it a try and see". Emma kissé belelovalta magát abba, hogy én tegyük fel egész egyetem alatt maradok. Talán most már kezd összeállni a kép, mivel a barátom többször is mondta, Amerika után visszajön Angliába. Gondolom felmerült az Emmában, lehet összeköltözök vele idővel... Akárhogy is semmire nincs garancia, erre sosem szabadott volna mérget vennünk. :)
Remélem összejön a találka. :)
Puszi
Szia Fruzsi!
Köszi szépen a bő és velős kommentálást. :)
Rátapintottál a lényegre. Kell egy kis idő egymás nélkül. Biztos vagyok benne, hogy ez nem csupán az én részemről van így. Szerintem nekik is kell a levegő. Itt egy kötelességem van : folytatni a küldetést. Haladni a tervekkel, őskorban meghozott elhatározásokkal. A céljaimhoz vezető út sosem volt és lesz zökkenő mentes. Azt hiszem ez az egyik legmakacsabb bucka eddig. :)
Megfogalmaztad bennem ezt a kis hiányzó gondolatot. Kell a levegő. Ezt bele kell szőni a mondókámba. :)
Köszönöm!
Sokszor puszillak!
A kocsival kapcsolatosan - azonnal szólok, amint eldőlt az "üzlet" sorsa.
Szép hetet mindenkinek!
Hahó!
VálaszTörlésNem tudom, visszamenőleg fogod-e még ezt olvasni.
Azt írod, hogy üzletnek nincs helye a családban. De ezt Te se gondolhatod komolyan. Nem vagy igazi családtag, bármennyire is kedvesek. Te dolgozol ott. És ezért pénzt kapsz. Ez nem üzlet? Nem családtagként vagy náluk, bár kiveszed a részed a családi életből, de ezért pénzt kapsz. Mások a csereprogramok, ott lehetsz családtag, de az aupairkedés munka és üzlet.
Oké, ha más nem, majd kötögetünk együtt. :D
Puszi!